Megyeszerte

Idén sem maradhatott húsvéti forgatag nélkül Matyóföld: a mezőkövesdi Matyó Húsvéton idén is csodálatos népviseletek és látványos műsorok várták az ide látogatókat. Az egyedi hangulatú népi fesztivál jóval több, mint egy hagyományos tavaszköszöntő: szemünk előtt kelt életre Mezőkövesd csodálatos népviselete, miközben látványos folklór műsorok varázsolták igazán felejthetetlen élménnyé a feltámadás ünnepét 2022-ben is.

A kétnapos programsorozaton a vendégek megismerkedhettek a matyó hagyományokkal, a színpompás matyó népviselettel, miközben a kirakodó vásárban kézműves sajtokat, édességeket, matyó pálinkát, borokat és kürtőskalácsot is kóstolhattak.

A mezőkövesdi Hadas városrész, mely a húsvéti népi forgatag központja volt, 150-200 év távlatából idézi fel az egykori mezővárosi életformát.

Az érdeklődők kézműves foglalkozások keretében sajátíthatták el a tojásfestés, írókázás művészetét, kézművesek által készített míves, különleges ajándékok és kovácsbemutató is várta a vendégeket a húsvéti hosszúhétvégén. A gyermekek kipróbálhatták a Magyar népmese játékparkot, volt babasarok és óriásbuborék fújás, valamint beülhettek a hímes tojás és a gyöngyfűző műhelybe is.

„Magyarként megmaradni Európában csak úgy lehetséges, ha őrizzük a hagyományainkat, az emlékeinket, ápoljuk a múltunkat” – fogalmazott a Matyó Húsvét kapcsán a t érség országgyűlési képviselője, Tállai András. Kiemelte: a színpompás matyó népviselet és a matyó hagyományok idén is elvarázsolták a Mezőkövesdre látogatókat.

Itt biztos, hogy nem alszik meg a tej a szánkban

Egyedülálló gasztronómiai programkínálat tárul a Boldvára látogatók szeme elé, mely nem mindennapi kulináris élvezetet állított középpontba, mint az aludttejet.

„A választókerületemben igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni a helyi motívumok és hagyományok megőrzésére és megismertetésére. Szinte kivétel nélkül, minden településen rendeznek olyan programokat, amely az adott térség kultúráját, gasztronómiáját mutatja be. Ezek a remek események kiemelkedő értéket képviselnek, amely hozzájárul a régió népszerűsítéséhez és a lokálpatriotizmus növeléséhez” – fogalmazott Demeter Zoltán országgyűlési képviselő a program kapcsán.

A Boldvai Aludttej Fesztivál során az érdeklődők megismerhetik és megkóstolhatják a híres boldvai aludttejet, amely az esemény fő témájául is szolgál, emellett rendszeresen invitálnak minden főzni vágyót, hogy mutassák meg tudásukat egy főzőverseny keretein belül.

Az eseményen a pálinka, mint hungarikum is helyet kap, hiszen házi fogyasztásra főzetett pálinkáikat mérettethetik meg a jelentkezők. A kilátogatókat egész napos programokkal várják, így például a gyermekeknek lehetőségük nyílik kipróbálni magukat kézműves foglalkozásokban és népi játékokban is. A foglalkozások nagyszerű alkalmat biztosítanak a régi népi mesterségek bemutatására és megismertetésére. 

A nap folyamán neves fellépők színesítik a programot. 

„Mindenkit szeretnék arra buzdítani, hogy látogasson ki a térség eseményeire, hiszen távozáskor a vendég a jókedv mellett kulturális értékeket is visz magával, amelyet aztán továbbadhat gyermekének, unokájának” – nyilatkozta Demeter Zoltán. 

Új piacteret kaptak a gömöri portékák

Színvonalas körülmények között szolgálja az árusokat és a vásárlókat az új fedett csarnok és a benne lévő üzlethelyiségek a márciusban átadott putnoki piactéren.

A piac több mint az áruk és eladók, valamint vevők összessége, egyfajta közösségszervező erővel is bír. Az ilyen jellegű fejlődés a közösség érdekeit tartja szem előtt, a közösséget pedig azok alkotják, akik itt élnek, itt dolgoznak, itt veszik igénybe a szolgáltatásokat.

A piacterek gazdasági szerepe elvitathatatlan: egyrészt fenntarthatóbb alternatívát kínál, másrészt a hagyományos gazdasági folyamatok életben tartásához is szükséges. A termék közvetlenül helyben, helyi emberek által, helyi alapanyagból, a helyiek számára készül. Ezek kerülnek aztán tovább a boltba vagy a piacra, ahol kis- vagy nagytételben történő felvásárlásuk újabb produktumok előállítását teszi lehetővé.

„Putnokon és a várost körülölelő falvakban mindig is nagy hagyománya volt a mezőgazdasági munkának, a friss, minőségi zöldségek, gyümölcsök termelésének” – fogalmazott az átadóünnepségen Riz Gábor. – A tradíciók ápolása ma is fontos, sőt talán még aktuálisabb, mint évekkel ezelőtt. Ez a helyszín újra összehozhatja a kereskedőket, a vásárlókat, mindenki megtalálhatja a kedvére való portékát. Lényegesnek tartom, hogy Gömör központjának legyen egy olyan kereskedelmi centruma, ahová a lakosság is jó szívvel látogat el – emelte ki a térség országgyűlési képviselője.

Borsodi ízek a Tájházi Vigadalomban

A Tájházi Vigadalomban hazai ízek, házi sütemények és egész napos programok várták a Sajóbábonyba látogatókat, hogy megismerkedjenek az igazán „ízes” vidéki élettel.

A Vigadalom adott otthont a megyei identitás roadshownak is, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye vándorfőzőversenye. 2021-ben indult útjára ez a kezdeményezés az „Identitás erősítése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” című projektnek köszönhetően. Célja, hogy megyeszerte felkutassa a legautentikusabb ízeket és a legjobban főző háziasszonyokat. A népszerű megyei főzőverseny 2022-ben is folytatódott, márciusban Sajóbábony volt a soron következő állomás.

A projekt kiemelt célja, hogy fejlessze a megye területén élő közösségek tagjainak egymás iránti felelősségtudatát, a helyi civil társadalom felkarolásával segítse a közösségi problémák megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, továbbá növelje a civil aktivitást, általánosan elfogadottá tegye az önkéntességet, illetve erősítse a helyi identitást, valamint a településhez, településrészekhez, térséghez való kötődést, ezzel csökkentve a térségre jellemző elvándorlást.

Remek program, jókedvű helyiek, főzőverseny, házi készítésű lakodalmas sütemények versenye volt a Tájházi Vigadalom, ahol a környék közösségei is bemutatkozhattak műsoraikkal.

Ha Szerencs, akkor csokoládé!

Szerencs városának adta át a Szerencsi kakaópor védjegyének tulajdonjogát a Nestlé Hungária, így 2022-től már a Szerencsi Bonbon Kft. gyárthatja és forgalmazhatja a cicás terméket.

Szerencs életében a csokoládégyártás 1923 óta folyamatosan jelen van, a Szerencsi cicás kakaó gyártásának lehetőségével pedig újabb munkahelyek jöhetnek létre. 

Mindemellett azzal, hogy a csokoládégyártás egy szerencsi családi vállalkozáshoz került, annak hagyományai is újjáéledtek. A vállalkozás vezetője egyébként sokat tesz azért, hogy a cégben lévő és megszerzett tudásukat továbbadják az új generáció számára. A Bonbon Kft. kezdeményezésére indult el az országon belül egyedülálló édességkészítő képzés, ahol a könnyű cukrászat és a nehéz cukrászat is megtanulható.

„A hagyományaink miatt is fontos a csokoládégyártás és a jövőnk miatt is. Ha csak Szerencs turisztikai látványosságairól beszélünk, akkor azt látjuk, hogy sok minden a csokiról szól, hiszen az ideérkezők készíthetnek csokoládét, vagy megtekinthetik a csokoládéból készült szobrokat. Így a város szempontjából kulcskérdés, hogy a csokoládégyártás megmaradjon és fejlődjön. Személy szerint azért is szeretnék dolgozni, hogy az édesipari termékgyártó szakképzés még hatékonyabb legyen, és ez az édességiparon belül meglévő, hatalmas szerencsi tudásbázis központi helyen legyen”– mondta Dr. Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője.

- Igazság szerint talán nem is családi hanem szerencsi vállalkozás, ez az én véleményem szerint a jobb megfogalmazás. Egy szerencsi emlékről, egy múltról van szó. Azt szeretnénk elérni, hogy Szerencs városát ismerjék az országban, ne csak úgy, hogy egy a 150 hasonló nagyságú város közül, hanem úgy, mint az édességgyártás vidéki fellegvárát – emelte ki Dr. Takács István, a Szerencsi Bonbon Kft. családi vállalkozás tulajdonosa. 

Faültetéssel egy szebb jövőért

Magyarország Kormánya kiemelten kezeli a környezetvédelem és környezettudatosságra nevelés kérdését. Éppen ezért Országfásítási Programot indított, melynek keretében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnótra 30 facsemete érkezett.

Az Agrárminisztérium által meghirdetett program keretében összesen 30 fát (amerikai hárs, gömb szivarfa, platán) nyert Arnót város Önkormányzata, melyeket április 20-án ültettek el.

A 30 facsemetéből ültettek többek között az óvoda és az iskola udvarára, továbbá a játszótérre, valamint más közterületre is.

Az Agrárminisztérium összehangolt fásítási és erdősítési programjának célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százalékát tegyék ki az erdővel és fával borított térségek. Minőségi, változatos, hosszú távon is fenntartható faállományt hoznak létre, a termőhelynek megfelelő fafajokból.

Hazánkban az elmúlt száz év alatt sikerült megduplázni, 2 millió hektárra növelni az erdőterületek nagyságát, így az ország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. A globális folyamatokkal ellentétben Európában, és azon belül Magyarországon az erdők térfoglalása folyamatosan nő, ami jó lehetőséget jelent a klímaváltozás elleni fellépésben.

Tállya: ékszerdoboz a tokaj-hegyaljai borvidéken

Tállya Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Európa mértani középpontján. A középkorban mezővárosi rangban volt Tállya, amelyet 1886-ig birtokolt. Ebben az időben saját várral is rendelkezett, azonban a 16. században már csak annak romjai álltak. A Vár-hegyre felsétálva még ma is faragott köveket találhatunk utunk során, valamint a hegytetőn csodás panorámában is gyönyörködhetünk. A településen élők a századok során a szőlő- és borkultúra folyamatos tökéletesítésén dolgoztak. Ez a hagyaték apáról fiúra szállt, így napjainkban is él. A tállyai bor minőségét jól jelzi IV. Piusz pápa mondása: „Tállyai bor illik a pápa asztalára”.

Az ideérkező látogatók egy ékszerdobozhoz szokták hasonlítani a települést.

Szűk, sikátoros utcák, műemlék épületek sokasága, mindez festői környezetben, a hegyek ölelésében. Itt sétálva úgy érezhetjük, a történelem megelevenedik a szemünk előtt. Az evangélikus templomban keresztelték Kossuth Lajost, aki a szomszédos Monokon született. 

Magyarország egyik legnagyobb barokk stílusú katolikus templomában a Szent Vencel oltár előtt mondhatjuk el imánkat. Megcsodálhatjuk a felújított Mailloth-kastélyt és a hozzá tartozó parkot, ahol egykor a bárói család élt. Ennek szomszédságában a szálláshelyként működő Rákóczi kúriában eltölthetünk egy hétvégét azon falak között, ahol a fejedelem is álomra hajtotta fejét. A temetőben járva fejet hajthatunk a „verbunkos király”, Lavotta János sírjánál.

„Úgy gondolom érdemes egy látogatásra a település és a tokaj-hegyaljai borvidék. Az emberek vendégszeretőek és örömmel fogadják a hozzánk érkezőket. Jöjjenek el és győződjenek meg róla. Viszontlátásra Tállyán!” – fogalmaz Sallai Anett, Tállya alpolgármestere.