Hozzáadott érték a civilektől
Interjú Palik Zoltánnal, az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület szakmai vezetőjével
A Humán fejlesztési programok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében című projekt előkészítésében és megvalósításában több szervezet is közreműködik a vármegye önkormányzatával és konzorciumi partnereivel. Az egyik legfontosabb szereplő az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE). Az egyesület vezetőjét, Palik Zoltánt arról kérdeztük, hogyan járulnak hozzá a civilek egy ilyen nagyszabású program sikeréhez.
Hogyan illeszkedik az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület eddigi tevékenysége ehhez a humán fejlesztési nagyprojekthez?
Az ERKE küldetése, hogy mindenkinek legyen valódi esélye beleszólni a saját életébe, és aktívan alakíthassa a közössége sorsát. Az elmúlt években számos közösségfejlesztő programot valósítottunk meg, önállóan és konzorciumban egyaránt. Több olyan projektet is vittünk, amely kifejezetten hátrányos helyzetű személyeket és csoportokat segített, így jelentős gyakorlati tapasztalatunk gyűlt össze. Ezekre az alapokra építve tudtunk javaslatokat megfogalmazni a vármegye egészét lefedő humán fejlesztési programhoz. Az ERKE immár tíz éve viseli a civil közösségi szolgáltató központ címet. Feladatunk, hogy tanácsadási, képzési és információs szolgáltatásokkal segítsük a vármegye civil szervezeteit. A humán fejlesztési projektben elsősorban közvetítő szerepet vállalunk: segítünk abban, hogy a helyi civil szervezetek be tudjanak kapcsolódni a projekt tevékenységeibe.
Mit tart a legnagyobb hozzáadott értéknek, amelyet a civil szféra be tud vinni egy ilyen nagyszabású projektbe?
A civil szervezetek aktív részvétele nagyon fontos. A helyi kulturális, nyugdíjas, ifjúsági vagy fogyatékosügyi szervezetek hatalmas tapasztalattal bírnak a kisebb rendezvények szervezésében. A projektben dolgozó szakemberek közül sokan maguk is civil szervezetekben tevékenykednek. Ez különösen értékes, mert az ott megszülető módszertani újításokat át tudják ültetni a projektbe is.
Véleménye szerint mi az a legfontosabb tényező, amely tartósan javíthatja a hátrányos helyzetű csoportok életét a projekt eredményei közül?
Véleményem szerint, ha csak a rászorulókat segítjük, és nem erősítjük azokat, akiknek felelősséget kellene vállalni értük, akkor a társadalmi szolidaritás alapjai gyengülnek meg. Szerencsére ebben a projektben sok olyan elem van, amely más kezdeményezésekkel is összecseng. Különösen értékesek azok a tevékenységek, ahol a közönség nemcsak résztvevő, hanem aktív alakítója is a programnak. Civil központként az is feladatunk, hogy segítsük a szervezeteket a pályázati források elérésében – például a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásaihoz. Gyakran találkozunk olyan civil szervezetekkel, amelyek épp a vármegyei programok során kaptak lendületet és bátorítást a fejlődéshez. Kiváló példákat látunk erre Sajókazán, Sajóvelezden, Csernelyen, Csokvaományban, Cigándon és más településeken is.