A spiritualitáson túl

A spiritualitáson túl
Spirituális útjelző tábláimon lévő apró feljegyzések

Az elmúlt kb. kilenc év tapasztalata alapján úgy látom, hogy a spiritualitásban is megvannak a mérföldkövek mindenki számára. Egy gondolati játék kedvéért mérhetővé tesszük a mérhetetlent. Mit szólsz hozzá? Remélem, van nyitottságod végigkövetni ezt a gondolatmenetet és rábökni egy számra, hogy Te éppen hol tartasz ezen az izgalmas úton?! Vagy Te egy teljesen más folyamatot élsz meg a spirituális utadon? 

A Tarot kártya Nagy Arkánuma adta nekem azt a beavatási felismerést, hogy az élet tényleg egy ciklikus körforgás és megismétlődnek érzelmi megélések vagy élethelyzetek, csak mindig egy magasabb és újabb szinten. A következő szintezés pont erre alapszik, hogy merjünk ránézni, mi éppen hol tartunk! Vagy éppen újra élünk egy szintet? Lássuk az utat.

Első szint: Találkozás a spiritualitással

Amikor hallok arról, hogy spiritualitás, de nagyon konkrét véleményem nincsen a témáról, sem tapasztalatom. Az, hogy ki hogyan reagál egy témára, nagyban függ a nyitottságtól, a környezetétől, hogy ott mit tanult és a korábbi életekből hozott tapasztalttól is. Ennek fényében van, aki tagad, van, aki szkeptikus és van, akit beszippant az első pillanattól. Én szkeptikus vagyok és ráncolom a szemöldökömet, hogy mi is ez az ismeretlen valami.

Második szint: Én, mint megfigyelő

Amikor szóra/véleményre méltatom a témát. Amikor elkezdek picit utána olvasni, amikor kérdezek, amikor ismerkedem vele és ízlelgetem ezt a merőben új szemléletet. Ez a megfigyelő szintje, amikor semmilyen tapasztalatot nem kötök a spiritualitáshoz, de jó esetben a kíváncsiság hajt az új és ismeretlen felé. Persze van, aki még a megfigyelés közben is tele van kétséggel és félelmekkel, de igen!, valami mindenkit megfog a témában.

Harmadik szint: Cselekvés

Eljött az idő a cselekvésre. Elindulok az úton. Legyen az tanfolyam vagy egyéni konzultáció, energetikai kezelés vagy Tarot kártya, családállítás vagy kineziológiai kezelés, mindegy! A lényeg, hogy megmozdul a láb, nyit az elme, tapasztal a lélek! Megtörtént az áttörés és fizikai szinten is megjelent az, ami sok éven át csak érlelődött bennem. Merek nyitni, merek tapasztalni. 

Negyedik szint: Azt gondolom: tapasztaltam

Miután elindultam a spiritualitás útján, érzem, hogy ez valami nagyon új, nagyon más és szokatlan! De a kezdeti lelkesedés feldob, feltölt és élvezem, hogy úgy élek meg új felismeréseket magamban, hogy szárnyalok! Mint aki erre a pillanatra várt egész életében, mondhatni eufórikusnak és varázslatosnak. A világ minden élőlényével szeretném megosztani ezt a tapasztalást, hogy mindenki meríthessen belőle és ők is olyan töltést kapjanak az univerzumtól és az energiákból, mint én! Megölelnék mindenkit és mindent! Áramlok, azt érzem most élek igazán! Vásárolok sok-sok spirituális kelléket, láttatom, hogy én bizony spirituális szemléletű vagyok. Van már legalább kettő Buddha szobrom is! Büszke vagyok rá! Spirituális lettem. Pont.

Ötödik szint: Az érem másik oldala

A kezdeti mámor után haladok tovább az úton és tapasztalok. Folyamatosan. Más szemlélettel. Figyelek. Érzem, hogy valami ismét változik. Irányíthatatlanul és vákumszerűen húz oda, ahol még korábban nem jártam. Azt érzem, elveszítem az irányítást az életem felett és olyan érzések, gondolatok törnek fel, amit azt hittem, már rég a feledés homályába vesztek. Azt gondoltam, ez már a múlté – ez már nem számít. Majd olyan reflektorfényt kapnak a fájó területek, hogy egyszerűen a szem, az elme, a szív, a lélek képtelen máshová fókuszálni. Eljött a felismerés pillanata, hogy ez nem egy folytonosan szárnyaló és könnyű út. 

Hatodik szint: Vissza mindent a régibe

Amire legfőképpen vágyom, hogy minden legyen a régi. Nem akarok ránézni ezekre a fájó dolgokra, nincs szükségem arra, hogy felszakítsuk a régi sebeket. Nem szeretnék újabb felismeréseket. Nem akarok másoknak segíteni, egyszerűen csak túlélni ezt az időszakot. Valahogyan, bárhogyan visszacsinálni mindent a régi állapotba. Amikor olyan egyszerűen boldog voltam, olyan boldog tudatlanságnak látom. Amit érzek a jelenlegi állapottal: nem, nem, nem akarom!

Hetedik szint: Tisztul a kép – egyszer fent, egyszer lent

Az első mélyrepülés után sikerült összeszedni magam. Túléltem. Rájöttem, hogy ez a spirituális út része, hogy rá merek nézni olyan dolgokra, amit nem dolgoztam fel, amit elnyomtam. Majd ezután kis időre jött a második mélyrepülés. Még mindig idegen volt az érzés, hogy miért fájnak nekem régi megélések, amikor azt hittem, ez már a múlté. Ismét egy jó időszak után a harmadik mélyülést már nem akkora drámával élem. Már látom, hogy ez az út erről is szól, hogy hullámzik. Hogy megvan a ciklikusság, mint az életben. Egyszer fent, egyszer lent. Minden felismerésnek értelme van és minden új nézőpont után könnyebb a lelkemnek. Látom, hogy sokszor plusz drámát szövök a megélésembe, de érzem, ez is változik folyamatosan és egyre könnyebb.

Nyolcadik szint: A felismerés

Ahogyan ebben a ciklikusságban eltelt jó pár év, arra vagyok figyelmes, hogy megfejtettem, mi az, amikor a spiritualitás igazi értelmet nyer az életem számára. A legtisztább megfogalmazás, hogy a spiritualitás akkor került a helyére az életemben, amikor már megszűnik a bélyegszó, mint spiritualitás. A spiritualitás egybeolvad a hétköznapokkal. Nincs bélyeg semmin, hogy ez most spirituális vagy nem. Mert amikor igazán megértettem a lényegét, egy életszemléletté vált. Ami azt mutatja nekem, hogy a terápia, az maga az élet. A spirituális tanítók, akikkel a hétköznapokban találkozom: a buszsofőr, a bolti eladó, az utcaseprő, a hajléktalan, a spirituális tanítók, a családom, a párom stb. Nem tudok már semmit spirituálisnak bélyegezni, mert mindenen rajta van. Egybeolvadt az életemmel, a valóságommal. Ez lett a nézőpont. Eltűntek a szobrok és kiegészítők, amiket felhalmoztam magam köré korábban. Tisztul a kép.

Kilencedik szint: Megértéssel, egyszerű szemlélettel

Elérkeztem egy egyszerű, tiszta szemlélethez. Nem bonyolítani az egyszerűt. Meglátom a valódi lényeget. Élek a lehetőségekkel. Megtanulok úgy tudatosan cselekedni, hogy nem erővel akarok dolgokat. Tisztán maradni, tisztán kommunikálni. Áramolva megtenni a legtöbbet, amire éppen a legjobb tudásom szerint képes vagyok. 

Tizedik szint: …tapasztalás alatt…

Köszönöm, hogy végig olvastad a spirituális útjelző tábláimon lévő apró feljegyzéseket. Biztos vagyok benne, hogy ez nem az utolsó állomás volt, és haladunk szépen a végtelen tapasztalás felé. 

Amit a kilenc állomás után szeretnék Neked ajándékba adni, az a következő gondolat, érzés:

  • Őrizd meg a játékosságodat és nyitottságodat, mint egy kincset, hiszen a lelki stabilitáshoz elengedhetetlen fűszer ez. 
  • Vigyázd a tiszta látásod, hiszen szükséged lesz rá, hogy képes legyél meglátni a lényeget. 
  • Merd látni, hogy az élet legtöbbször egyszerű. Az egyszerű az tiszta és ott lakozik benne a mindenség.

Amikor elérkezel ahhoz az útjelző tábládhoz, amikor egy Juhász Diána nevű Természetgyógyász és Life Coach fogja a kezed az utadon, és tiszta szívvel támogat Téged, én itt leszek!

 

Juhász Diána

Természetgyógyász, Fülakupunktúrás addiktológus

Life & Art Coach

Hatvan, Budapest

+36 20 364 0838

juhaszdianaa@gmail.com

f: Juhász Diána Természetgyógyász Hatvan, Budapest

Web: juhaszdiana.com

Fotó: Matt Duncan Unsplush

Juhász Diána
Szerző:
Juhász Diána
Szólj hozzá Te is

A cikk szerzője:

Juhász Diána

Juhász Diána

Természetgyógyász, Fülakupunktúrás Addiktológus, Life and Art Coach

Please note

This is a widgetized sidebar area and you can place any widget here, as you would with the classic WordPress sidebar.