Dráma az anyaméhben 1. rész

Dráma az anyaméhben 1. rész
Az ikerterhesség kialakulása

Számos terhesség indul ikerterhességnek anélkül, hogy bármilyen tudomása lenne róla a szülőknek. Azonban az ikrek már az anyaméhben is tisztában vannak egymás jelenlétével, kapcsolódásuk minőségével. Ha egyikőjük „elveszíti” – még ott, az anyaméhben- a testvérét, akkor a megszülető gyermek(ek) tudat alatt folyamatosan érzékeli(k) az elveszített ikertestvér hiányát. Az ikerterhesség témájának járt utána Alfred R. és Bettina Ausermann a “Dráma az anyaméhben” című könyvében.

Számos felnőtt, kisgyermek és gyermek találhatja magát szemben olyan megmagyarázhatatlan érzésekkel, amikor valaminek vagy valakinek a hiányáról, „nem jelenlétéről” számolnak be. Vajon mitől lehet ez? Miért jelennek meg ezek az érzések, miközben a külső körülmények nem adnak okot azok kialakulására?

Az ikerterhesség fajtái

Fogamzáskor a megtermékenyített petesejt az osztódása folyamán „ketté, néggyé majd nyolccá osztódva magában hordozza ugyanannyi élet kialakulásának lehetőségét”. A legtöbb emlősnél „automatikusan” több utód fogan meg, míg az emberi méh legnagyobb biztonsággal egy gyermek kihordására a legalkalmasabb.

Ikerpárok kétféle képen alakulhatnak ki, legtöbbjük külön-külön petesejtből és ondósejtből, kétpetéjű ikrekként fejlődnek ki, míg az ikerpárok harmada ugyanabból a megtermékenyített petesejtből alakul ki, ők az egypetéjű ikrek, egymás genetikai „klónjai”.

Különleges ikerterhesség esetet jelent, amikor két különböző ondósejt ugyanazon petesejt két megtermékenyíthető részét termékenyíti meg. Ezen ikrek lehetnek „kétpólusú” vagy „kétmagú” petesejtből kialakult ikrek, ahol az ikrek apai részről különbözőek, míg anyai részről azonosak.

Lehet olyan kétpetéjű ikerterhesség, amely két férfi, így két különböző nemi aktus alkalmával fogant meg. A kétpetéjű ikrek egymástól függetlenül ágyazódnak be az anyaméh eltérő részeibe, s itt saját sejtüreget és méhlepényt alakítanak ki maguknak.

A terhességek nagy része ikerterhességgel indul

A terhességek nagy része ikerterhességnek indul, de erről- számos okból kifolyólag – nem mindig szerzünk tudomást. Lehetséges, hogy az anya rendelkezik egy második anyaméhhel, vagy egyszerre több, mint egy petesejt érik meg és hagyja el a petefészket.

Egyaránt befolyásoló tényező lehet az életkor, a családon belüli ikergyermekek gyakorisága. Olyan esetre is van példa, hogy egy darab megtermékenyített petesejt a sejtosztódás fázisában ikerterhességgé alakul át. A petevezetékben történt megtermékenyítés folyamán is kialakulhat ikerterhesség, viszont a beágyazódást már csak egy petesejt végzi el sikeresen, s az itt felszívódó sejtek még nem számítanak az „elveszített ikerterhesség” témakörébe.

A beágyazódás maga az a folyamat, amely „kézzel foghatóbbá” teszi az ikerterhesség történtét. Az egyidőben, mesterségesen megtermékenyített és sikeresen beágyazódott petesejtek is ide tartoznak.

Jelenleg a fogamzástól számított harmadik héten ultrahanggal már felismerhetők a néhány milliméteres méretű embriók. A nőgyógyászok általában (az utolsó vérzés első napjától számítva) a terhesség 9-12. hetében végzik el a rutinvizsgálatokat, amikorra a legtöbb ikerterhesség „eltűnik”, s általában egyetlen embrió növekszik tovább.

A beágyazódott petesejt, az embriót, a legnagyobb bizonyossággal a 14. terhességi héttől lehet látni, s ez az az időpont, amikor a legtöbb orvos megosztja a leendő anyával ezt az információt, hogy megfelelően felkészüljön az ikerterhességgel járó „többlet kihívásokra”.

A terhesség kezdetén az embriók egymáshoz viszonyított elhelyezkedése különböző lehet, s ez meghatározó élményt jelent a fejlődő embrióra. Lehet, hogy ugyanazt a méhlepényt oszja meg ikertestvérével, vagy a két méhlepény egymásba nő. Mindkét esetben az érzelmi kötődés, a fejlődés, az egymásra utaltság érzései már itt megjelennek az embriók egymás közötti kapcsolódásában.

Drasztikus változás

Egy ennyire közeli létállapotban bekövetkező drasztikus változás, az egyik iker felszívódása, vagy a fejlődés egy későbbi fázisában történő elveszítése maradandó érzelmi lenyomatot eredményezhet a megszülető gyermek lelki világában, amelynek hatása felnőtt korban, indirekt módon, s akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja a túlélő iker életét.

Folytatjuk….

Hogyan tudhatjuk meg, hogy volt-e ikertestvérünk?

A ThétaHealing modalítás érzelem és hitmunka része képes feltárni olyan mintákat, amelyek visszautalhatnak egy ilyen típusú dráma lenyomatára. Az ülést végző személy energetikai „tértartással” támogatja az önmagunkhoz, tudatalattinkhoz, és a mindenséget átszövő és bennünk is meglévő életerőhöz, tudatossághoz való kapcsolódást. A bennünk lévő isteni esszencia érzi és érti az „igazát”, s ennek mindkét fél tudatában van. Félrebeszélésre kevés az esély, mert a belső igazság láthatóvá és tapinthatóvá válik.

Az egyetlen „félni való” az őszinte találkozás önmagunkkal. Ebben tudok humoros és biztonságos teret nyújtani azoknak, akik úgy érzik, hogy ez a modalitás nyújthat számukra továbblépést az eddig még fel nem oldott, dolgozott belső „feszülések” elengedésére

Hatzopoulos Elektra

elektrahatzopoulos@gmail.com
www.helektrahealing.com,

Facebook: Eli-xir by Elektra
2021-09-13

Fotók: Pixabay ingyenes letöltés

 

 

Szerző:
Hatzopoulos Elektra
Szólj hozzá Te is

A cikk szerzője:

Hatzopoulos Elektra

LifeCoach (Életvitel Útmutató), ThétaHealing ® Instruktor és Konzulens

Please note

This is a widgetized sidebar area and you can place any widget here, as you would with the classic WordPress sidebar.