A jóga holisztikus jelentősége
Side view of female athlete doing yoga in downward facing dog position on shore. Sunlight is streaming through young woman exercising at beach during sunset. She is in sportswear.

A jóga holisztikus jelentősége
Többet ad, mint gondolnád

Mi jut eszünkbe akkor, amikor meghalljuk a jóga szót? 

Általában egy furcsa testhelyzetben lévő lányra, vagy egy meditáló fiúra gondolunk, aki a tengerparton, vagy egy hegyi sziklán végzi a gyakorlatát. Pedig a jóga ennél sokkal több. 

A jóga gyökereiben egyesülést jelent bármelyik pillanatban, az élet bármely területén. Akkor is, amikor lélegzünk, vagy sorban állunk, sétálunk, vagy étkezünk. Minden cselekedetünket a jóga elvei szerint élhetjük meg.

A jóga valódi célja

Az ókori indiaiak számára nem csak légzésgyakorlatot, és testgyakorlatot jelentett a jóga, hanem egy életmódot képviselt. Ez az elme, a test és a szellem közötti egyesülést kívánta megteremteni, amely kihatott a nap minden pillanatára, és mozdulatára. 

A jóga segít megtanítani, hogy önmagunkból fakadóan hogyan éljünk békében, egészségben, és harmóniában.

Amikor küzdelmes életet élünk, és azért fáradozunk, hogy egy vállalkozás, a család, vagy a megélhetés biztonságban legyen, akkor néha érezhetjük azt, hogy nincs elég időnk arra, hogy úgy tegyünk, ahogy valójában tennünk kellene. Pedig ha megtennénk, akkor minden sokkal könnyebb is lehetne.

A jóga holisztikus jelentősége

Patanjai, a régi idők nagy bölcse állította össze a jóga nyolc ágát, (végtagját) így alkotva szerkezeti keretet a gyakorlatok számára. 

 

1. Yama, vagy egyetemes erkölcs, irányító

Ennek az ágnak öt alapelve van. Az együttérzés, az elköteleződés az igazmondás iránt, a bizalom megőrzése, az érzékszerv kontrollja, és a vagyonszerzés vágyának semlegesítése. 

Az együttérzés elve arra vonatkozik, hogy miként viszonyulunk a bennünket körülvevő összes élőlényhez. A legfontosabb azonban az, hogy soha senkit ne sértsünk meg, és senkivel ne bánjunk rosszul. 

Elköteleződés az igazmondás iránt. A vallás mindig arra ösztönöz minket, hogy kimondjuk az igazat, a jógában azonban ennek van még egy fontosabb aspektusa: csak akkor szabad igazat mondani, ha azzal senkinek nem okozunk kárt. Előfordul ugyanis, hogy az igazmondás nem mindig szolgálja a szituációt, ezért néha jobb, ha csendben maradunk. 

A bizalom megőrzése. Eredetileg ez az elv arra ösztönzött, hogy ne lopjunk, de túlmutat ezen. Ha magát a helyzetet vesszük alapul, akkor érezhető, hogy a bizalomról szól. Ha megbízunk valakiben, vagy valaki megbízik bennünk, akkor ne éljünk vissza a helyzettel. 

Érzékelés. Felelősség a szexuális késztetések irányítására. 

A vagyonszerzési vágy semlegesítése. Ez a szerénység (ami nem keverendő össze az alázattal) és az anyagi kötődés hiányának az elve. A jóga arra tanít, hogy csak azt vegyük magunkhoz, amire szükségünk van, és ne akarjunk többet, különben kapzsivá válhatunk. Ideális esetben szükséges tudatában lennünk annak, hogy minden anyagi dolog múlandó. Örüljünk az apróságoknak is. 

2. Nijama, vagy személyes megfigyelések, törvény, és szabály

A második ág is öt részre tagolódik, ami a tisztaság, az elégedettség, az energiáink fegyelmezett használata, a tanulás, és a lelki ünneplés.

Tisztaság. Nem csak a test, és a közvetlen környezetünk tisztaságára vonatkozik, hanem a belső tisztaságunkra is, azaz lelkünk, és elménk egészségére.

Elégedettség. Ez az elv alapvetően arra utal, hogy örüljünk annak, mi van, és fogadjuk el a bennünk felmerülő rosszat is, ugyanis az a tanulási folyamatunk része. 

Energiáink fegyelmezett használata. Minden, ami vagyunk, az energia. Minden, amit mondunk, gondolunk, és teszünk, az energiafogyasztó. A jóga megtanítja az energiafogyasztókat kontrollálni, és azt is, hogyan legyünk tartózkodóbbak érzéseink leleplezésében. Beszéljünk kevesebbet, és hallgassunk többet!

Önálló tanulás. Tudatosságnak is nevezik az öntanulást, az önmegfigyelést, az önismeretet. A jóga  kulcsfontosságú része önmagunk tanulmányozása. Miközben megfigyeljük reakcióinkat, érzéseinket, tudjuk kontrollálni a magatartásunkat. Szükséges megértenünk, hogy mit miért teszünk, miért olyan a magatartásunk, amilyen, és miért cselekszünk úgy, ahogy. 

A lélek ünnepe. A jóga azt hirdeti, hogy a spiritualitás mindannyiunkban bennünk él, függetlenül attól, hogy hívők vagyunk-e, hiszünk-e benne. A jóga nem arra tanít, hogy minden nap imádkozzunk, hanem arra, hogy tudomásul vegyük, hogy Isten bennünk van, és ezt ismerjük fel, és hagyjuk, hogy segítsen nekünk. 

 

3. Ászana vagy testtartás, ülés, stabilitás

Jógi szemszögből nézve, a test a lélek temploma, azért őrizni, és gondozni szükséges. Az ászanák segítenek ebben. Végzésük közben különböző energiatípusok indulnak el a testben, amik összekapcsolódnak az elmével, a szellemmel, és segíthetnek összpontosítani, valamint irányítani, miközben megnyugtatják az elmét. Általuk megtanulhatunk reflektálni, és meditálni. 

 

4. Pranayama vagy légzésszabályozás

Ez különféle módszerekről szól, hogy megszerezzük az irányítást a légzési folyamat felett, miközben megteremtjük a kapcsolatot a légzési mintázat, az elme, és az érzések között. A jóga azt tanítja, hogy az egyszerű légzésgyakorlatok mindennapi gyakorlása sok módon segíthet az egészséges test, és a pozitív elme megőrzésében. 

 

 

5. Pratyahara vagy az érzékek irányítása

Ez az elv segít elmélyíteni a jóga filozófiáját. Egy olyan lelkiállapotra utal, amelyet megszerezhetünk, és amely túljuttat minket az öt érzékszervünkön. – érintés, ízlés, látás, hallás, és szaglás – Minden olyan információt blokkol, amit általában kívülről kapunk. A külső világ tapasztalása helyett befelé figyelünk, és a belsőnket formáljuk. 

 

6. Dharana vagy koncentráció és a tudatosság fenntartása. 

A Dharana a teljes koncentrációról szól. A jógi ekkor egyetlen pontra összpontosít. Elképzeli, hogy elméje olyan mozdulatlan, mint egy gyertya lángja egy szélcsendes szobában. Ha ezt az állapotot képesek vagyunk fenntartani, akkor tapasztalhatjuk csak meg a hetedik elvet. 

 

7. Dhyana, vagy odaadás, és meditáció. 

Ez a megszakítás nélküli meditáció állapota, amelynek célja az éberség és az Univerzummal való egység megteremtése. Amikor a meditáció segítségével elérjük ezt az állapotot, akkor azt érezhetjük, hogy a mindenség behatol a testbe, az elmébe, és semmi nem tud minket zavarni. 

 

8. Szamádhi vagy egység az Istennel, stabil értelem.

Ez az az állapot, amit minden elmélkedő szeretne megélni. Ez fogalmazódik meg a dalokban, a költészetben, a művészetben, amelynek a lényege a végső boldogság, és az extázis megélése. 

Ebben az állapotban érezhetjük leginkább az Istennel való kapcsolatot, valamint az összes körülöttünk élő és élettelen dolgot. Ez a felismerés hozhatja meg számunkra a felismerést, a békét, amely minden eufórián túlmutat. 

A jóga tehát sokkal több egy szónál. Az élet mozgalmas, és néha bonyolult. Gondolhatjuk azt, hogy nincs időnk a jógára, de ha egyszer megfogalmazódik bennünk az igény, és szeretnénk megtapasztalni a jóga jótékony hatásait, akkor kezdjük azzal, hogy megértjük az elméletét, megnyitjuk az elménket, a szívünket, és a lelkünket, hogy lehetőséget teremtsünk magunknak arra, hogy azzá váljunk, amivé válhatunk. 

Csodás napot!

Tari Valéria

Fotók: rishikesh-yogpeeth, simon migaj, unsplash 

Szerző:
Tari Valéria
Szólj hozzá Te is

A cikk szerzője:

Tari Valéria

99% Légy az egyetlen! című könyv szerzője,
Párkapcsolati Tanácsadó,
Szent Kakaó Healing Ceremónia Facilitátor,
ThetaHealing Instruktor

Please note

This is a widgetized sidebar area and you can place any widget here, as you would with the classic WordPress sidebar.