7 tipp, hogy egészségesebb legyen az elme

7 tipp, hogy egészségesebb legyen az elme
99% Tari Valériától

Sokat köszönhetünk a technikának, hiszen sokkal gyorsabban juthatunk információkhoz, jobban kiszolgálja a kényelmünket, de mindezek mellett számos ellenérvről is be tudunk számolni. Az egyik, hogy káros az elménkre. A szakértők szerint a modern életmódunk elaprózza az idegpályákat, és lassabbá, eredménytelenné teszi eredeti gondolkodásunkat.

Amikor az egészségünkről van szó, nem mindig gondolkodunk azon, hogy agyunkat is épp úgy kell táplálni, mint a testünket. Pedig ahhoz, hogy a legeredményesebb önmagunk lehessünk, többet kell tennünk agyunk egészségéért. 

Mit tehetünk az egészségesebb elméért?

1. Legyünk fizikailag aktívabbak

A fizikai inaktivitásnak ára van. Olyan krónikus egészségügyi problémák alakulhatnak ki, mint például az elhízás, a depresszió, a demencia, vagy akár a rák. Sokan úgy gondoljuk, hogy túlságosan elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy beiktassuk a napi rutinunkba a testmozgást. Pedig a séta, a túrázás, a biciklizés, vagy a nyújtás sokat segíthetnek, hogy megőrizhessük mentális egészségünket is. Az inaktivitás és a mentális hanyatlás között ugyanis összefüggést találtak a kutatók. A rendszeres testmozgás növeli a szervezet által termelt vegyi anyagokat, amelyek elősegítik a jobb memóriát, és a tanulás hatékonyságát is. A testmozgás előnyeit mind ismerjük, viszont nem használjuk az ebből származó releváns információkat. 

2. Lassuljunk le

Folyamatosan az okos telefonjainkat babráljuk. Nem is lenne gond, ha csak üzenetet küldenénk, csak telefonálnánk, vagy csak böngésznénk. Általában azonban mindezt egyszerre tesszük, ráadásul úgy, hogy közben kenyeret szelünk, az utcán sétálunk, vagy éppen az ebédet fogyasztjuk. E-mail-jeinket sorban állás alatt válaszoljuk meg, és podcastokat hallgatunk vásárlás közben. Az egyszerre több feladat párhuzamos végzése kifejezetten káros hatással lehet az eredményeinkre, mert annyira leköti az agyat, hogy az kevésbé lesz hatékony. 

Az emberek egy része azt hiszi, hogy több felé képes fókuszálni. Ők sajnos tévednek, ugyanis az agyunk egyszerre egy dologgal tud csak foglalkozni, legfeljebb nagyon gyorsan vált át az egyik feladatról a másikra. ..és valahányszor megteszi, ennek komoly kognitív költségei lesznek: a mellékvese nem tud annyi kortizol Anti-stressz hormont termelni, mint amennyire szükségünk lenne, ezért gyakrabban lehetünk stress hatása alatt. Emelett olyan szintű adrenalin termelés jelentkezhet, ami túlstimulálja az agyat, és összekeveredett gondolkodást eredményezhet. Megéri egyszerre több dologgal foglalkozni?

3. Kíméljük magunkat a felesleges információktól

A kapott e-mailek, közösségi posztok, és értesítések mennyisége bődületes lehet. A fiam például az online oktatás alatt közel ezer e-mailt kapott. Lehet ezt követni? A rengeteg felesleges információ feldolgozása nem csak leterheli az agyat, hanem elveszi a napunk jelentős részét is. Neked mennyit ér az időd? 

A túl sok információ irritáló számunkra, stresszt okozhat, és képes akár megbetegíteni is. Az agyunk napi maximalizálása érdekében használjunk olyan beállításokat az eszközeinken, hogy csak azt jelezzék számunkra, amire valóban szükségünk van. Készítsük fel az agyunkat, hogy hagyja figyelmen kívül a felesleges információkat. Ha ezeket az elveket szem előtt tartva szervezzük meg a napjainkat, akkor nagy valószínűséggel meg tudjuk növelni agyunk hatékonyságát. 

4. Ne ücsörögjünk egész nap

Az ülés az egyik legrosszabb dolog, amit az egészségünk ellen tehetünk. Az ülés nem csak a fizikai egészségre nézve jár kockázattal, hanem negatívan befolyásolhatja az agy szerkezeti elváltozásaira is. Ha megtehetjük, akkor csökkentsük az ülés idejét, és iktassunk be egy sétát. A munkahelyen állva beszélgessünk, vagy mozgassuk meg tagjainkat, ha van rá lehetőségünk. 

5. Csökkentsük a képernyőidőt

A személyes kapcsolatokat egyre inkább a digitális eszközök váltják fel. Az emberek minden eddiginél több időt töltenek online. Minden, ami képernyőhöz kötött – tv, telefon, tablet, számítógép, videojáték stb.- negatívan hat a mentális egészségre. Törekedjünk arra, hogy a lehető legtöbbet személyesen érintkezzünk, és személyesen beszélgessünk. Már napi tíz perc szemtől szembe történő személyes beszélgetés is javíthatja a memóriát. A személyes kapcsolódás azonban nem csak a memóriánkra lesz pozitív hatással, hanem a szociális kapcsolatainkra is, ami által boldogabbnak is érezhetjük magunkat. 

Az igazi személyes interakció hiánya korlátozhatja a lehetőségeinket a jobb kapcsolatok kialakítására. Ez magányhoz, és depresszióhoz vezethet, valamint olyan mentális állapotokhoz is, amelyek jelentősen hozzájárulnak az agy egészségének csökkenéséhez.

Az egész napos képernyő bámulás árt a szemnek, a fülnek, a nyaknak, a vállnak, a hátnak, a csuklónak, az alkarnak, valamint megzavarhatja a jó éjszakai alvást is. Nem beszélve arról, hogy a túlzott képernyő használat negatívan hathat az intellektuális képességekre, és az érzelmi jólétre is. A káros szokások elkerülése érdekében érdemes lehet meghatároznunk magunknak, hogy meddig ülünk a képernyő előtt. A cél nem a képernyő teljes elkerülése, – hiszen ma már nélkülözhetetlen a használata – viszont a határainkat mi magunk képesek vagyunk megszabni. 

6. Ha van lehetőségünk, kerüljük a fejhallgatót

Szeretjük fokozni a hangerőt, mert úgy éljük meg, hogy a zene ez által sokkal szórakoztatóbb. Arra azonban nem gondolunk, hogy könnyen károsodhat hallásunk. De nem csak a zene miatt szeretjük feltekerni hangerőt. Amikor úgy érezzük, hogy szeretnénk egy kicsit elszakadni a külvilágtól, akkor is gyakran a fülhallgató közé zárjuk fejünket, hogy bezárkózhassunk. 

Köztudott, hogy a nagyon hangos zene árt a hallásnak, viszont az már kevésbé ismert, hogy a halláskárosodott felnőttek egyéb szövődményeknek is ki vannak téve. Ilyen az Alzheimer-kór, valamint az agyszövet elvesztése is. Hogy lehetséges ez? Amikor az agynak olyan keményen kell dolgoznia, hogy megértse, mit mondanak körülötte, akkor nem tudja elraktározni az emlékezetben a hallottakat. Törekedjünk a megfelelő hangszabályozásra, hogy elkerülhessük a következményeket.

7. Aludjunk jókat

Az alváshiánynak nagyon sok rövid-, és hosszútávú következményei is lehetnek. Késleltetheti a reakcióidőnket, befolyásolhatja a glükóz-szintet, a hangulatunkat, fejfájást okozhat, memóriazavarokhoz vezethet, és hormonzavarokat is előidézhet. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy ha nem alszunk eleget, akkor valóban összezsugorodhat az agyunk. Alvás közben dolgozza fel agyunk az információkat, akkor szilárdítja meg az emlékeket, és kitisztítja a méreganyagokat. Az alváshiány lassítja a gondolkodást, rontja a memóriát, a koncentrációt, az ítélőképességet, és akadályozza a tanulást. Az alvási szokások javításáért olvasd el a “8 tipp a jobb alvásért” című cikkemet.

Ha még teljesebb ember szeretnél lenni, akkor mindenkép javíts a gondolkodás minőségén, az agyad egészségén. Trenírozd, tanulj, és vigyázz az elmédre. Néhány egyszerű életmód változtatás nagyon sokban hozzájárulhat az agy egészséges működéséhez.

Szeretettel: Tari Valéria

Facebook: 99% Valódi Nők

Web: 99szazalek.blog

 

Forrás: 

Physical (in)activity-dependent structural plasticity in bulbospinal catecholaminergic neurons of rat rostral ventrolateral medulla 
pubmed(pont)ncbi(pont)nlm(pont)gov/24114875/
Why the modern world is bad for your brain theguardian(pont)com
Too much information economist(pont)com
Lack of sleep may shrink your brain cnn(pont)com
Fotók: Priyanka Singh és Juan Pablo Donadias

Tari Valéria
Szerző:
Tari Valéria
Szólj hozzá Te is

A cikk szerzője:

Tari Valéria

Tari Valéria

99% Légy az egyetlen! című könyv szerzője,
Párkapcsolati Tanácsadó,
Szent Kakaó Healing Ceremónia Facilitátor,
ThetaHealing Instruktor

Please note

This is a widgetized sidebar area and you can place any widget here, as you would with the classic WordPress sidebar.